Az alább következõ írással senkinek tudását meg nem szándékozom sérteni, megfogalmazásommal a színtan mint tudomány/mûvészet/elmélet szentségét meg nem kívánom alázni, egyszerüen borzasztóan régen nem tanultam már ezt, és nehéz visszaidézni...

Azt is hozzá kell tenni, hogy az én tudásom nem abszolút, sőt, elég kezdetleges, és néhol egészen "szóvivős" indokokat tudnék felhozni arra a kérdésre, hogy "Miért pont így?" ("csak"). Ha valakit tényleg érdekel ezek után a téma és úgy gondolja hogy nem kapta meg az összes választ a kérdésére vagy inkább még több kérdés merült fel az egésszel kapcsolatban, akkor javaslom a szakszerű irományok bújását, neten is rengeteg van! Ne bízzatok bennem, én csak egy reklám vagyok!

Nagyjából két éve igérem MACnek, hogy egy kicsit segítek a Festésben, csupán elméleti oldalról, mivel magam nem festek olyan jól, mint bármelyik másik manu-tag, viszont egyesek anno igyekeztek a fejembe verni a festéshez hasznos színelméletet - ami az ecsetkoptatással együtt nem jön automatikusan.
Rengetegszer próbáltuk egymásra tukmálni a saját színvilágot (fõleg én a GD kapcsán), vagy épp konstruktív tanácsokat adni egymásnak festés terén, de néha még a fogalmazásban sem voltunk közös nevezõn.

Emhol a színtan egyik leghasznosabb része, a kontrasztok világa, ami sokat segíthet figura festések tervezésében - már ha egyáltalán találtok valami értelmeset ebben a firkában. Elõtte viszont még nem árt tisztázni néhány roppantul egyszerû, szinte magától értetõdõ kifejezést. Mert egyáltalán nem egyértelmûek, amikor azt mondom például, hogy telített egy szín, vagy sötét.

Telítettség. Nézzük csak, a telítettséget, vagy élénkséget/tompaságot.
Ez az a jellemzõ, hogy mennyire "világít" egy szín, mennyire élénk, "harsány", vagy mennyire tompa, halvány.
Például a pasztel színek mind tompák, kevésbé telítettek, míg a rendõr láthatatlansági mellénye kifejezetten (túl)telített, harsogó.

Sötét és világos. Egyáltalán nem annyira egyértelmû, mint ahogy én azt gondolom. De ha úgy kezdem el sorolni, hogy astronomican grey (foundation set) ultramarines blue, necron abyss (foundation), akkor máris érthetõbb. A színek általában feketével való keverése ugyi sötétíti a színt. A fehér meg világosítja. Hacsak valamelyik nem csinál az eredeti színbõl mást...
Tudom, viccesen hangzik így leírva, hogy minek ez ide, de egyszer belegabalyodtunk, mert nem ment át, hát gondoltam, most egyszerûen leírom.

Elsõdleges színek, másodlagos színek, stb...
Nem igényel túl sok magyarázatot, aki ránéz egy színkörre, az tudni fogja. Fõleg a színkeverésben van szerepe. Elsõdleges színek a (citrom)Sárga, a Vörös és a Kék, másodlagos színek ezeknek keverékei, a (S+V)narancs, a (V+K)lila és a (K+S)zöld. Ha mindet összekevered megfelelõ arányban (festékben), akkor kb feketét kapsz.

No, akkor a kontrasztok. Mik azok a kontrasztok? (figyelem, nem tudományos megfogalmazás)
Ellentétek, amelyek alkotó részei egymás mellé helyezve megváltoztatják egymást, jobban befogadhatóvá, észlelhetõbbé teszik egymást, akár fel is nagyítják egymás hatását. Asszem. Minden esetre minden egyes kontrasztnak megvan a saját hatása.
Azért nem írtam színt, mert a jó és a rossz is kontraszt lehet akár, ahogy Stan és Pan is, de ezeket is leginkább egymás mellé téve érthetjük, érzékelhetjük igazán. A színelméletben természetesen Stanék nem rúgnak labdába.
A kontrasztoknak klasszikusan hét féle típusa van, amelyet egy Johannes Itten nevû mester vetett papírra, majd prezentált kb hetven évvel ezelõtt. Jah, nem jedi mester volt, hanem a Bauhaus mozgalom egyik mestere...
A kontrasztok egyfajta szabályszerûségek, szempontok, rendszerek, amelyek ezeket a szín-ellentéteket definiálják.
No, akkor most a felsörözés! Felsorolás, akarom mondani.

1. Magában való kontraszt. Kicsit fura a megnevezése, nem bizti hogy érthetõ. Alapvetõen minden szín játszik, csak legyen élénk. Minimum három, egymástól elütõ kellene belõle. (többet meg én sem ajánlok, bár én alapvetõen fekete fehér vagyok).
Tegyél egymás mellé ezekbõl színfoltot, és egy harsogó, élénk dolgot kapsz, roppantul ünnepélyeset - esetleg roppantul bohócot... Gondolom nem túl érthetõ, de ha azt mondom, hogy Ultramarin sternguard festés, vagy azt mondom, hogy ország-zászlók színei, akkor mindjárt jobban érthetõ, hogy mire gondolok. Ha a színek között fekete vagy fehér van, akkor a hatás gyengül...
Mi a hatása: Ünnepélyesség, élénkség, kiemelés
kik használják pl:
való világ: zászló és heraldika, figyelemfelkeltõ sárga/fekete csíkozás,  PEPSI (ez nagyon sokba került nekik :D)
WH40k: Ultrák, elda mester-világok lakói.
(Nálunk: Tippi)

2. fény-árnyék kontraszt. Avagy sötét világos kontraszt. Szerintem ez - az elsõ után fõleg - sokkal egyértelmûbb. Egy fehér ing egy fekete zakóval ugyi mennyire vonzza a szemet, míg egy fehér ing egy csontszín gatyóval mennyire nem... A két árnyalat minél távolabb áll egymástól a fény-árnyék skálán, annál jobban kidobják egymást. Ergo ez kifejezetten remek kiemelésre, okosan használva. Úgy is elérhetjük, hogy a tiszta színekbe keverünk fehéret vagy feketét, ergo világosítjuk vagy sötétítjük a színeket. Ezt mindenki tudja. De ha két szín nagyjából ugyanolyan sötét, vagy világos, akkor hajlamos a szem összemosni, rokonítani õket, ergo kevésbé fogja megkülönböztetni egymástól a szem a hasonló sötétségû foltokat. Ezt is tudta mindenki? MAC, ez a kontraszt kifejezetten neked szól, a visszatérõ démonod - szerintem. A jump tower és a sárkányos-léghajós is gyenge ebben (a mostani kevésbé).
Mi a hatása: ellentétezés, elkülönítés, kiemelés
Kik használják pl:
való világ: szmoking, klasszik esküvõi ruha (férfi-nõi együtt), sith nagyurak, klasszikus vámpírok, a frenetikus Gerald BROM, de Rembrandt is. etc. etc...
WH40K: Káplánok, templomosok szélsõségesen :D dark angelek és pajtik kevésbé szélsõségesen.

Petrow-ot idézem:"...a fény-árnyék inkább az élkihúzás lenne erre jó példa, pl. DA green - fenyőzöld - scorpion green, Black Templarnál Chaos Black - Codex grey - Fortress Grey.
Arra kell vigyázni, hogy a a papíron jól mutató dolgokkal könnyen mellé lehet nyúlni a való életből vett asszociációk miatt. Pl. a fenti Dark Angel példánál elég egy nem megfelelő színpaletta, és megkapjuk, hogy X-masmarine rendházzal nyomulunk :)"

3. hideg-meleg kontraszt. Ebben is van már kis segítség, a csapon, ugyi. De nem csak a pirosat meg a kéket érzékeljük hidegnek és melegnek, hanem más színeket is, fõleg egymás mellé pakolva, amikor a hatásuk jobban kijön, esetleg meg is változik. A színkörön ha húzunk a közepén egy vonalat, akkor megkapjuk a hideg-meleg "vonulási irányt". A zöldeskéktõl (leghidegebb) a vöröses narancsigig(legmelegebb)

Mi a hatása: távolság érzékeltetése, hangsúlyozás, (néha valószínûtlenné válhat)
Kik használják pl:
való világ: ööö... mondtam már a csapot?
WH40K: space Wolves, Brazen claws, Crimson fists, white scars

4. komplementer kontraszt. No, itt benéz a színkör.
A színkörön egymással szemben elhelyezkedõ színek adják ki a komplementer kontrasztot. Annyira királyok ezek együtt, hogyha összekevered õket, feketét kapsz. Ha sokáig nézel egy egyszínû tárgyat a fehér fal/lap elõtt, akkor ha elveszed onnan a cuccot, egy ideig a komplementerét fogod a helyén látni. Azt meg kell jegyezni, hogy ez a kontraszt - fõleg monitoron - elég zizegõs tud lenni.(magyarul néha b@sztassa a szemet)
Pl:

Petrow-ot idézem:

WH40K: soul drinkers (határeset), raptors, hawk lords, mentor legion (zõd-vörös)

Petrow:"...én idesorolnám a Dark Angel példát is, a piros bolterrel és a zöld alapszínnel."

5. Szimultán kontraszt
Huppsz, elszpojlereztem magam, az utolsó kijelentés (ez: Ha sokáig nézel egy egyszínû tárgyat a fehér fal/lap elõtt, akkor ha elveszed onnan a cuccot, egy ideig a komplementerét fogod a helyén látni.) leginkább ide tartozik, ez tulajdonképpen definiálja a szimultán kontrasztot. Ha egy élénk színt felfestesz, aztán nem van mellette a komplementere, a szem ottómatikusan odabiggyeszti mellé. Ennek a legnagyobb barátja a szürke, ami igazán teret enged neki. Vedd úgy, hogy egy élénk szín melletti szürkébe egy kicsit bele fogod látni a komplementerét is.

6. Minőségi kontraszt
A telített színek és a telítetlen vagy tört színek ellentéte ez. A telített színek szinte világítanak, tiszták, élénkek. A tört színek lehetnek akár a telített színek feketével, fehérrel, vagy más színnel kevert  és ezáltal kevésbé élénk verziói. Az elsődleges színek élénkek, telítettek, és minél több keverés-keveredés történik, a szín annál törtebb, tompább lesz. A telített színek a 40k második kiadásánál még kifejezetten a fő csapásiránynak számítottak festés ügyén, majd később jöttek a törtebb, reálisabb dolgok, és a végszó a fullos foundation set lett, amiben kicsúcsosodott a tört színek diadala. A trükk az, hogy ez a két irányzat egymás nélkül kevésbé etetős az én meglátásom szerint, és eme komplementer szerint, ugyanis a sok tört és tompa szín csak úgy kidobja az élénk foltokat!